WTN I3K Indol-3-karbinol komplex 60 kapszula

Hatékonyabb ösztrogén- és toxinbontás

Segítségedre lehet az ösztrogének és méreganyagok lebontásában.

 Milyen esetekben használd?

Hasznos lehet számodra, ha egészségügyi problémáid vannak a túlzott ösztrogéntöbblet miatt. A mióma, az endometriózis állapota vagy a premenstruációs szindróma (PMS) mind az ösztrogén túlzott jelenlétére utalhat.

Ha igazoltan magas az ösztrogénszinted és emiatt támogatnád a májad méregtelenítő munkáját, akkor a WTN I3K a jó választás, ugyanis összetevői hozzájárulhatnak a szervezeted számára káros anyagok, illetve a többletösztrogén lebontásához. Emellett kiegészül olyan hatóanyagokkal is, amelyek a lebontott toxinok kiürítését segítik elő a májon és a vesén keresztül.

 Miben előremutató a WTN I3K, más, hasonló célú termékekhez képest?

• Jóval szélesebb hatásspektrummal rendelkezik, mint pl. az azonos problémafókuszú, monokomponensű, csak indol-3-karbinolt tartalmazó készítmények.
• Hatóanyagai együttesen csökkenthetik a vérben keringő ösztrogén szintjét az ösztrogénlebontó folyamatok támogatása révén.
• Összetevői különböző módon óvhatják az ösztrogénérzékeny szöveteket, antiösztrogén-szerű hatást gyakorolhatnak.
• Erős antioxidáns tartalmával védhet a gyulladásos folyamatok káros hatásai és a szabadgyökök ellen.
• Csökkentheti a vér koleszterinszintjét, ezzel nemcsak a szív- és érrendszerre lehet jótékony hatású, de hozzájárulhat a máj és hormonrendszer egészségének megőrzéséhez is.
• Erősítheti a vese kiválasztó funkcióit, ezáltal a bomlástermékek kivezetését is elősegítheti.

 Miért és hogyan működik a termék?

A szervezet méregtelenítő anyagcseréjének egyik legfontosabb helye a máj, ahol a semlegesítő, illetve méregtelenítő folyamat 3 fő szakaszra oszlik:

• előkészítés (főleg ebben vesz részt a WTN I3K),
• semlegesítés,
• transzport.

Az egész folyamat lényege pedig, hogy egy adott vegyület oldékonysága megváltozik (zsíroldékony vegyületek vízoldékonnyá alakulnak), így ez a vízoldékony vegyület már könnyen távozni tud a szervezetből (az epe-bélcsatorna-széklet vagy a vérpálya-vese-vizelet útvonalon).

Az ösztrogén kiürítéséhez is ugyanezen folyamatok egészséges működésére van szükség, emiatt például az ösztrogéndominancia állapota a méregtelenítő és a kiválasztó rendszer komplex munkájának támogatását igényli, akár életmódról akár étrend-kiegészítő választásról van szó.

A WTN I3K összetevői a legtöbb olyan hatásmechanizmust támogathatják, amelyek segítik csökkenteni az ösztrogénszintet, illetve annak káros hatásait:

1. Az ösztrogénlebontás megfelelő irányba terelése
Az ösztrogénlebontás során 3 féle metabolit keletkezik az I. típusú méregtelenítési fázisban (a májban). A 16 L-OH) és a 4-OH metabolitok károsak lehetnek, a 2-OH viszont ártalmatlan, ezért az egész lebontási folyamatot ebbe az irányba érdemes vinni. Ebben a fejeskáposzta-kivonat segíthet.

2. Oxidációs folyamatok csökkentése
A zöldtea-kivonat és a japánakác virágból kivont kvercetin csökkentheti az oxidációval keletkező káros, ún. kinon vegyületek képződését

3. Veseműködés támogatása
A bomlástermékek kivezetésében fontos szerep jut a veséknek is, amelyek működésének az apigeninre standardizált zellerlevél-kivonat támogatja

4. Az aktív ösztrogének koncentrációjának csökkentése
A lenmagból kivont lignánok csökkenthetik a szabad ösztrogénszintet a keringésben – úgy, hogy növelik az SHBG [nemi hormont kötő globulin] nevű fehérje termelődését, ami megköti a szabad ösztrogéneket.

5. Az ösztrogénszintézis gátlása
Az ösztrogén szintézisének kulcsfontosságú enzime az ún. aromatáz enzim. A lenmagból kivont lignánok és a kvercetin gátolják / lassítják ennek az enzimnek a működését, így kevesebb ösztrogén keletkezik.

6. Antiösztrogén-hatás elősegítése a receptorokon
A fejeskáposzta-kivonat és a lenmag lignánok gátolják az ösztrogének receptorkötődését, ezzel védik az ösztrogénérzékeny szöveteket. Enyhe antiösztrogénként működnek.

Szakirodalom:

[Adlercreutz 1986] – Adlercreutz, H., Fotsis, T., Bannwart, C., et al.: Determination of urinary lignans and phytoestrogen metabolites, potential antiestrogens and anticarcinogens, in urine of women on various habitual diets, Journal of Steroid Biochemistry, 25, 5, 2, 791-797, 11, 1986.

[Adlercreutz 1987] – Adlercreutz, H., Höckerstedt, K, Bannwart, C., et al.: Effect of dietary components, including lignans and phytoestrogens, on enterohepatic circulation and liver metabolites of estrogens and in sex hormone binding globulin (SHBG), J Steroid Biochem., 27, 4-6, 1135-44, 1987.

[Anderson 1974] – Anderson, D., C: Sex-hormone-binding globulin, Clin Endocrinol (Oxf)., 3, 1, 69-96, 01, 1974.

[Ádám 2006] – Ádám, V.: Orvosi biokémia, Medicina, 2006.

[Bradlow 1996] – Bradlow, H., L., Telang, N., T., Sepkovic, D., W., et al.: 2-Hydroxyestrone: the ‘good’ estrogen, J Endocrinol., 150, S259-65, 09, 1996.

[El-Kersh 2021] – El-Kersh, D., M., Ezzat, S., M., Salama, M., M., et al.: Anti-estrogenic and anti-aromatase activities of citrus peels major compounds in breast cancer, Sci Rep., 11, 1, 7121, 29, 03, 2021.

[Phipps 1993] – Phipps, W., R., Martini, M., C., Lampe, J., W., et al.: Effect of flax seed ingestion on the menstrual cycle, J Clin Endocrinol Metab., 77, 5, 1215-19, 11, 1993.

[Ursin 1999] – Ursin, G., London, S., Stanczyk, F., Z., et al.: Urinary 2-hydroxyestrone/16a-hydroxyestrone ratio and risk of breast cancer in postmenopausal women, J Natl Cancer Inst., 91, 1067-72, 16, 06, 1999.

[Wang 1994] – Wang, C., Makela, T., Hase, T., et al.: Lignans and flavonoids inhibit aromatase enzyme in human preadipocytes, J Steroid Biochem Molec Biol., 50, 205-12, 08, 1994.

[Wang 2011] – Wang, T., T., Y., Schoene, N., W., Milner, J., A., et al.: Broccoli-derived phytochemicals indole-3-carbinol and 3,3'-diindolylmethane exerts concentration-dependent pleiotropic effects on prostate cancer cells: comparison with other cancer preventive phytochemicals, Mol Carcinog., 51, 3, 244-56, 22, 04, 2011.

[Yager 1996] – Yager, J., D., Liehr, J., G.: Molecular mechanisms of estrogen carcinogenesis, Annu Rev Pharmacol Toxicol., 36, 203-32, 1996.

[Ziegler 2015] – Ziegler, R., G., Fuhrman, B., J., Moore, S., C., et al.: Epidemiologic Studies of Estrogen Metabolism and Breast Cancer, Steroids., 99, 67-75, 26, 02, 2015.